• Regionális nevelés

        • Helyi és regionális ismeretek, értékek átadása
           
          Iskolánkban, mint ahogy sok mindenhol másutt is, érezzük a felelősségét annak, hogy a globalizált világban mennyire fontos a helyi értékek átörökítése a felnövekvő generáció számára. Ezért igyekszünk nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy lehetőleg valamennyi tanulónk kapjon lehetőséget arra, hogy ismereteket szerezzen a régiója természeti és kulturális értékeiről.

          Iskolánkban, mint ahogy sok mindenhol másutt is, érezzük a felelősségét annak, hogy a globalizált világban mennyire fontos a helyi értékek átörökítése a felnövekvő generáció számára.
          Ezért igyekszünk nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy lehetőleg valamennyi tanulónk kapjon lehetőséget arra, hogy ismereteket szerezzen a régiója természeti és kulturális értékeiről.

          Igyekezetünket több formában próbáljuk kifejteni.
          Alsó tagozaton a honismeret órákon, felső tagozaton a történelem, a polgári nevelés és a hitoktatás keretében foglalkozunk helytörténettel. Három éve az ötödik osztályban bevezettük a regionális nevelést is tantárgyként, nagy sikerrel használva a régiónkat bemutató munkáltató segédtankönyvet (PaedDr. Bagita Judit – Mgr. Győző Andrea – PaedDr. Kovács Tünde – Mgr. Nagy Lívia, A Komáromi járás. Regionális munkáltató segédtankönyv. Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Komárom, 2009). Szerencsés helyzetben vagyunk, mert falunkban számos emlékmű található, amelyeknél a falu fontos történelmi eseményeiről „élményszerűen” meg tudunk emlékezni a diákjainkkal. Mindkét világháború áldozatai emlékére állítottak emlékművet, kopjafa és emléktábla őrzi a kitelepítettek emlékét. Ezen kívül megtalálható a faluban Bulcsú vezér, Szent István, Petőfi Sándor és Esterházy János szobra is.

          Valószínűleg ezen emlékművek megléte, valamint a falunkhoz kötődő számos jeles személyiség öröksége ösztönzött iskolánkban több pedagógust is arra, hogy a kezdetektől bekapcsolódunk a Kincskeresők-mozgalomba. Az elmúlt nyolc évben tanulóinkkal feldolgoztuk a falu és a szomszédos Karva község természeti kincseit (bejáró tanulóink vannak Karváról), a karvai kastélyokat és a templomot, a búcsi lakodalmas szokásokat, a 2. világháború és a kitelepítés borzalmait, a búcsi református egyház, a futballcsapat és a szövetkezet történetét, valamint Katona Mihály életét és munkásságát.

          Több éve tanulóinkkal a szűkebb régiónkban rendszeresen eljárunk honismereti kirándulásokra is. Voltunk már Ógyallán, a csillagvizsgálóban és a Feszty-emlékszobában, a komáromi várban, az izsai Celemantián, a csúzi panoptikumban, a gútai hajómalomnál, a martosi tájháznál. Ezekre a helyekre az iskola valamennyi tanulóját elvittük. A tavalyi iskolaévben honismereti kerékpártúrán vett részt iskolánk több tanulója, a szomszédos Karvára bicikliztünk el, ahol szakrális emlékművekkel, egykori kastélyokkal, román kori templommal ismerkedhettek meg a résztvevők.

          Az idei évben indítottunk egy honismereti szakkört, amelynek keretében az érdeklődő gyerekekkel behatóbban felkutatjuk a falu hagyományait, szokásait, dűlőneveit, a kézműves foglalkozások alkalmával megtanulunk néhány régi munkaformát. Író-olvasó találkozó keretében találkozhatnak tanulóink Gál Sándorral, falunk szülöttével, aki a leghitelesebben tudja elmesélni a falu régmúltját, hiszen a Mesét mondok, valóságot című kötetéhez rengeteget kutatott e témában. Továbbá itt helyben az élményszerű múzeumpedagógiai módszerek alkalmazására is lehetőségünk nyílik, hiszen Búcson működik a felvidéki népviseletes babák háza (babamúzeum) immár harmadik éve.

          Végül, de nem utolsó sorban szeretném még megemlíteni Katona Mihályt, iskolánk névadóját. A névválasztás nem véletlenül esett rá. A 18-19. sz. fordulóján élt lelkész, földrajztudós emlékét a faluban a sírköve, valamint a templom falán egy emléktábla őrzi. Ezeket a helyeket is rendszeresen felkeressük a tanulóinkkal, nemcsak az ünnepi alkalmakkor, hanem szakítunk rá időt egy-egy tanítási óra keretében is. Tehetségpontként működő iskola vagyunk, fontosnak tartjuk, hogy odafigyeljünk azokra az értékekre, amelyeket elődeinktől kaptunk örökbe. Igyekszünk mindig szem előtt tartani Katona Mihály következő szavait:
          Midőn idegen Tartománybéli történetekről beszélünk, szükséges, hogy a Hazai dolgokban ne legyünk jövevények!”